A víz a legfontosabb közeg a halak számára, így elengedhetetlenül fontos, hogy az minden szempontból megfelelő minőségű legyen. Az az ivóvíz, mely hálózaton keresztül érkezik a lakásokba, legtöbb esetben többféle kezelésen megy át, míg alkalmassá válik a fogyasztók számára. Tisztítják többek között klórral, illetve egyéb vegyszerekkel, elpusztítva így az abban előforduló kórokozókat. Vigyázni kell azonban az ilyen vízzel, hiszen az uszonyosok számára már a legkisebb mennyiségű klór is mérgező hatással van. A vízvezeték csőhálózatán keresztül nehézfémek is bekerülhetnek az áramlásba szintén árthat a halaknak, pusztulásukhoz vezethet.

 

 

 
 

A gondok megelőzése érdekében az ivóvizet kezelni szükséges, hogy a klór hatástalanná váljon, a nehézfémek pedig megkötődjenek. Erre a célra vannak külön vízkezelő készítmények, melyek kitűnően megfelelnek a semlegesítés folyamatának. Alkalmazásukkal rövid idő alatt megfelelő minőségű víz válik mind a halak, mind pedig a vízinövények számára. 

A víz jellemzői

Az akváriumban biológiai- és kémiai folyamatok egyaránt zajlanak. Fontos a természetes életkörülmény biztosítása az akváriumokban. Az ideális biológiai egyensúly kialakításában alapvető szerepe van a víz mindenkori állapotának, minőségének.

A víz legfőbb kémiai jellemzői időközönként ellenőrizhetők a szaküzletekben kapható reagensekkel, és tesztkészletekkel.

A víz keménység
A víz keménységét a benne lévő kalcium-hidrogén-karbonát és magnézium-hidrogén-karbonát eredményezi. Attól függően, hogy a nevezett ásványi sókból mennyi van jelen, kemény, közepesen kemény vagy lágy vízről beszélünk. A két anyag mennyisége forralással csökkenthető, ugyanis oldhatatlan karbonátok formájában kiválnak. A víznek ez a tulajdonsága döntően befolyásolja a növények és a halak életkörülményeit. A díszhalak többsége olyan vízben érzi jól magát, melynek keménysége 6° és 16° dH között van.

A karbonát keménység
A már említett kalcium- és magnéziumsókon kívül, csaknem minden víz tartalmaz hidrokarbonátokat, mely anyag szintén fontos összetevője az akváriumi víznek, pH-puffer hatásuk van, ami azt jelenti, hogy fékezik a folyamatos kémhatás változását, ugyanis nem engedik, hogy túlságosan savanyú vagy lúgos állapot alakuljon ki. Ez az anyag is befolyással van az akváriumi élőlényekre. Jelenlétét KH -értékkel jelöljük, melynek ideális intervalluma a 3-10° dH közti érték.

 

A víz keménység szerinti osztályozása (°d)

  •  0-4 nagyon lágy víz

  •  4-8 lágy víz

  •   8-18 közepesen kemény víz

  •   18-30 kemény víz

  •   30- felett nagyon kemény víz

A kémhatás (pH érték)
A víz kémhatása minden esetben a savak, ill. a lúgok jelenlététől függ, azok arányai alapján állapítják meg a pH értéket. Ha adott víz pH 7,0 értékű, akkor az semleges kémhatású, tehát se nem savas és nem is lúgos. Ilyenkor teljes egyensúlyban lévő kémhatásról beszélünk. Amikor savak vannak jelen, akkor csökken, ha viszont lúgok találhatók, akkor emelkedik a pH érték. A pH érteket heti rendszerességgel ajánlott ellenőrizni. Az akváriumi halak többségének a 6.5 és 8,5 közti pH érték az ideális. A trópusi vizekből eredeztethető halfajok főként a lágy és a 6,0 -7,0 pH értékű, tehát kissé savanyú vizekben érzik jól magukat. Ugyanakkor a kelet-afrikai díszsügérek a keményebb és a 7,5-8,5 pH értékű, azaz az enyhén lúgos vizekben érzik magukat otthonosan.

A kémhatás (a pH érték) attól függ, hogy milyen az akvárium vízében a karbonát-keménység, továbbá a széndioxid-tartalom (C02). Amint megváltozik egyik vagy a másik, úgy azonnal módosul a kémhatás is.

 

Ammónia, nitrit és nitrát (NH3, N02 és N03) jelentősége
A halak anyagcseréje, a vízinövények és a tápanyagmaradványok bomlásának eredményeképp sok nitrogénvegyület juthat az akváriumba, a különféle baktériumon tevékenysége révén.Amikor a vízben növekszik a pH érték – az lúgossá válik, akkor vele párhuzamosan a mérgező Ammónia (NH3) mennyisége is megnő. Ahhoz, hogy az akváriumban létrejöjjön a nitrogén megfelelő körforgás, nélkülözhetetlen a szűrőben (filterben) egy megfelelő baktériumflórára. Az így keletkezett Nitrátot, az élő növények, mint fontos tápanyagot - felveszik és beépítik sajtit szervezetükbe. A vízinövényeket némely halak és víziállatok egyaránt fogyasztják. Ha azonban a nitrátból is sok van, akkor az már káros. A nitrát jelenléte 25 mg/1, akkor az kedvező. 50 és 100 mg/1 között már sok és feltétlenül részleges vízcserére van szükség. Erősen szennyezett, terhelt a víz, ha a nitrát 100 mg/1 fölött található, ilyenkor már jelentős vízcserét kell alkalmazni.

 

A víz hőmérsékletének ellenőrzése, és megfelelő beállítása
Ma már több változat közül lehet választani mindkét eszköz esetén. Létezik a hagyományos, folyadékkal töltött üveghőmérő, amelyet tapadókoronggal a medence belső falára erősítünk, valamint a hőmérsékletet mutatóval jelző, akvárium külső üvegén elhelyezett hőmérő, mely színváltozással jelzi a hőingadozást. A legújabb, digitális típusúakat ugyancsak az üvegfelületek külső részére szükséges felfogatni. A halfajok többsége 24-28 oC között érzi igazán jól magát. 20 oC alatt már nem ideális a tartásuk, mivel megfázhatnak, szervezetük legyengülhet, így csökken az ellenálló képességük a különböző betegségekkel szemben.

Az Eheim legújabb akváriumi fűtője, a Thermopreset kitűnő választás az ideális vízhőmérséklet biztosítására. Ez a készülék állandó 25 oC vizet garantál a medencékben.